Mi a címe az elsõ megjelent könyvednek, melynek a születéstörténetét nekünk szeretnéd nekünk elmesélni?
Fotelmesék
Itt arról írj, hogy mi inspirált a könyved írására, mennyi ideig írtad, kinek mutattad meg először a könyved…. írj az érzéseidről, a kételyeidről, a könyv születés nehézségeiről, írj arról, ahogy először merted leírni, hogy író vagy….
Amikor 6 éves voltam, gyakran játszottam azt a kedvenc plüssfiguráimmal, hogy ők a gyermekek, én pedig az óvó néni az óvodában. S a kezembe vett könyv mögé bújva meséltem el nekik, az általam kitalált kis történeteket.
Már akkor elhatároztam, hogy egyszer majd valóban óvó néni lesz belőlem, és a saját mesekönyvemből olvasom a gyerekeknek, a saját meséimet. Telt múlt az idő, rögös út vezetett el a célomig, de megvalósult. Ahogy felcseperedtem, egyre jobban érdekelt a könyvek világa, sokat olvastam, és már gyermekként is írtam verseket-meséket.
Különféle pályázatoknak köszönhetően egyre több helyen ismerték meg az írásaimat. Az első nagyobb sikereket középiskolás koromban hatalmas élményként éltem meg. A környékbeli amatőr szerzőkből verbuválódott irodalmi körünkkel tartott író-olvasó találkozókon döbbentem rá igazán arra, hogy a verseimmel milyen sokat tudok adni az embereknek. Néhány év múlva megjelent az első verseskötetem, ami pozitív fogadtatást kapott.
Nagy öröm volt számomra, de mégis a Fotelmesék című mesekönyvem születésének történetét osztanám meg szívesebben az olvasókkal. Az évek során többször is tervben volt a meséim nyomtatott könyveben való megjelentetése, sokan ösztönöztek rá. Azonban, én nem szerettem volna elkapkodni a dolgot.
Vártam arra, hogy megtaláljam a tökéletes illusztrátort, aki valóban úgy rajzolja le a szereplőket, ahogyan én elképzelem. Aztán, 2017-ben egy irodalmi pályázat keretében ismerkedtem meg Kondora Beátával, aki A sárkány és a vándorlegény című mesémhez készített egy rajzot.
Amikor megláttam a munkáját, pontosan tudtam, hogy megtaláltam, akit régóta keresek. Néhány hónapos közös munka után meg is született a könyv teljes anyaga, illusztrációkkal együtt. Ez volt a dolog könnyebbik része.
Sok keresgélés után találtam rá Szabó Katalinra (Katiötletek), aki rengeteget segített a könyvem megfelelő szerkesztésében és nyomtatott formában való megjelentetésében. A mesekönyv kiadásának költségeit lakóhelyemen lévő vállalkozások, majd a Nemzeti Kulturális Alap támogatása finanszírozta.
Jó érzés volt számomra, hogy már akkor érezhettem, értékesnek tartják meséimet. Alig vártam, hogy a könyvet végre a kezemben tarthassam. Hihetetlen élmény volt, amikor először bevittem a munkahelyemre, az óvodába (ráadásul pontosan abba a csoportszobába, ahol én is nevelkedtem) és elmeséltem az első történetet a könyvből.
Emlékszem arra, ahogy a szememből kicsorduló könnycseppet gyorsan letöröltem arcomról. S emlékszem arra, hogy a gyerekek milyen örömmel hallgatták meg a mesémet. Azóta is gyakran előkerül a polcról a Fotelmesék, ami azóta már az országban sok gyermek könyvespolcán várja mindig izgalommal, hogy történeteivel mosolyt csaljon az arcokra.
Szerencsére a mai napig is nagyon sok pozitív visszajelzést kapok a mesekönyvvel kapcsolatban, személyesen, vagy épp a saját irodalmi facebook csoportomon keresztül. (Az irodalom és én- Radics Renáta szerzői csoportja)
A Fotelmeséket egy újabb verseskötet követett nyomtatásban, szintén Szabó Katalinnal való közös munkánk által. Jelenleg, a Marci és Zsuzsi nyári kalandjai című könyvön dolgozom, ami egy mesekönyv sorozat része. A téli és tavaszi kötetei tavaly, illetve idén tavasszal jelentek meg ebook és hangoskönyv formájában, a Helma kiadó gondozásában.
Radics Renáta köszönöm, hogy megosztottad velünk a könyved születéstörténetét!
KATTINTS IDE, ismerd meg jobban a szerzőt, rendeld meg a könyvét, ezzel is támogatva őt a szerzői útján.
